VASHIÁNY ÉS EGYÉB NYAVALYÁK
A vashiányról tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb hiánybetegség. Azt is tudjuk, hogy a fiatal és középkorú nők, a vegetáriánusok, vegánok, sportolók, várandós és szoptató anyák körében gyakori a hiányállapot fellépése.
Kevésbé ismert, hogy bizonyos betegségek szintén okozhatják a vas hiányát. Nézzünk néhány példát!
- Cöliákia: a gluténérzékenység olyan állapot, amely gyakran tünetmentes is maradhat. Az autoimmun kórkép fennállása esetén azonban mindenképpen romlik a bélrendszerből a tápanyagok felszívódása, így gyakran alakul ki vashiány a betegségben érintett személyeknél.
- Gyulladásos bélbetegségek; pl. Crohn betegség: a gyulladás mértékétől és az érintett bélszakasz elhelyezkedésétől függően a gyulladásos bélbetegségek szintén okozhatnak vashiányt, mivel a bélrendszer aktuálisan érintett szakaszán a felszívódás romlik.
- Laktózérzékenység: a tejtermékek fogyasztása után a tejcukor-érzékenyekre jellemző gyakori hasmenés a tápanyagok – így a vas- felszívódását rontja.
- Tartós hasmenés, hányás: ha az elfogyasztott táplálék hányás vagy hasmenés útján idő előtt távozik a szervezetből, sajnos a felszívódásra nem marad idő, így ezen állapotok is okozhatnak vas (és egyéb tápanyag) hiányt.
- Reflux, gyomorégés: ezekre a gyakori problémákra sokszor alkalmazunk vény nélkül kapható, tüneteket enyhítő gyógyszereket. A gyomorsav lekötőket, vagy savtermelést csökkentő gyógyszereket fogyasztók szintén veszélyeztetettebbek a vérszegénység kialakulására.
- Csontritkulás: ezen esetekben a kalcium és a D-vitamin pótlása midig indokolt. A nagy dózisú kalcium azonban rontja a vas felszívódását.
Ne feledjük: a vashiányos vérszegénységet mindig kezelni kell, de a jelenség következmény, nem ok! Meg kell találni a vashiány mögött álló okokat is!
