MÍTOSZOK ÉS LEGENDÁK FÖLDJÉN avagy: AZ 5 LEGGYAKORIBB TÉVIT A VÉRSZEGÉNYSÉGRŐL
A vérszegénység – különösen a vashiányos vérszegénység – világszerte sokakat érintő betegség. A témában számtalan „városi legenda” is napvilágot látott már. Laikusként nehéz eligazodni a ránk zúduló információk tömegében, ezért jelen blogcikkünkben – a teljesség igénye nélkül – összegyűjtöttünk néhány gyakori tévhitet:
1. tévhit: aki vashiányos, az vérszegény is – és fordítva
Bár a vérszegénység leggyakoribb oka a vashiány, nem minden esetben a vashiány okozza a betegség kialakulását! Állhat a háttérben pl. erős vérzés, B12-vitamin hiány, genetikai rendellenesség stb. Az állítás azon része helytálló, hogy a vasraktárak kiürülése minden esetben vérszegénységet okoz, de érdemes tudni, hogy kis mértékű vashiány mellett a vörösvértestek képződése és működése még nem szenved zavart.
2. tévhit: aki növényi alapú étrendet követ, biztosan vashiányos lesz
Ez az állítás annak ellenére sem igaz, hogy a vörös hús valóban a legjobb vasforrásnak számít. Számos növényi eredetű élelmiszer is tartalmaz vasat, ezek fogyasztása, vagy szükség esetén a vas bevitele étrend-kiegészítő formájában sikeresen akadályozza meg a vashiányos vérszegénység kialakulását a vegán és vegetáriánus étrendet követők esetében is. Az InnoPharm Ferrotamin rágótabletta vegán készítmény, melyet a növényi étrendet követők is alkalmazhatnak.
3. tévhit: vashiányos vérszegénységben szenvedők nem szoptathatnak
Amennyiben a szoptatós kismamánál vashiányos vérszegénységet diagnosztizálnak, a szoptatást nem kell felfüggeszteni, az biztonságosan folytatható. A kismamának ilyen esetben azonban feltétlenül konzultálnia kell orvosával a vaspótlás lehetőségeiről.
4. tévhit: vashiányos vérszegénység mellett nem lehet sportolni
Vashiányos vérszegénységben a vér oxigénszállítási képessége csökken, ezért sportolás során -mikor az oxigénigény amúgy is nő – hamarabb kifáradunk. Ennek ellenére ha kedvet érzünk rá, vashiányos vérszegénység esetén is sportolhatunk, de kezdjük lassan, óvatosan, és figyeljünk testünk jelzéseire! Ha nem esik már jól a mozgás, hagyjuk abba.
5. tévhit: A vérszegénység kialakulásának oka a nem megfelelő étrend
Gyermekek esetében a vérszegénység leggyakoribb oka valóban az alultápláltság, de léteznek olyan betegségek is, ahol nem táplálkozási problémák állnak a vérszegénység hátterében (pl. sarlósejtes anémia). Felnőtteknél is állhat más a háttérben: pl. gyulladás , vesebetegség, belső vérzés, daganat.
NE FELEDJÜK: A VÉRSZEGÉNYSÉG CSAK TÜNET, NEM MAGA A BETEGSÉG! KEZELÉSE MELLETT FONTOS, HOGY A KIVÁLTÓ OKOT IS MEGKERESSÜK!
Szerző: Szepesi-Csöndes Nikoletta