A vashiányról tudjuk, hogy az egyik leggyakoribb hiánybetegség. Azt is tudjuk, hogy a fiatal és középkorú nők, a vegetáriánusok, vegánok, sportolók, várandós és szoptató anyák körében gyakori a hiányállapot fellépése.

Kevésbé ismert, hogy bizonyos betegségek szintén okozhatják a vas hiányát. Nézzünk néhány példát!

• Cöliákia: a gluténérzékenység olyan állapot, amely gyakran tünetmentes is maradhat. Az autoimmun kórkép fennállása esetén azonban mindenképpen romlik a bélrendszerből a tápanyagok felszívódása, így gyakran alakul ki vashiány a betegségben érintett személyeknél.
• Gyulladásos bélbetegségek; pl. Crohn betegség: a gyulladás mértékétől és az érintett bélszakasz elhelyezkedésétől függően a gyulladásos bélbetegségek szintén okozhatnak vashiányt, mivel a bélrendszer aktuálisan érintett szakaszán a felszívódás romlik.
• Laktózérzékenység: a tejtermékek fogyasztása után a tejcukor-érzékenyekre jellemző gyakori hasmenés a tápanyagok – így a vas- felszívódását rontja.
• Tartós hasmenés, hányás: ha az elfogyasztott táplálék hányás vagy hasmenés útján idő előtt távozik a szervezetből, sajnos a felszívódásra nem marad idő, így ezen állapotok is okozhatnak vas (és egyéb tápanyag) hiányt.
• Reflux, gyomorégés: ezekre a gyakori problémákra sokszor alkalmazunk vény nélkül kapható, tüneteket enyhítő gyógyszereket. A gyomorsav lekötőket, vagy savtermelést csökkentő gyógyszereket fogyasztók szintén veszélyeztetettebbek a vérszegénység kialakulására.
• Csontritkulás: ezen esetekben a kalcium és a D-vitamin pótlása midig indokolt. A nagy dózisú kalcium azonban rontja a vas felszívódását.

Ne feledjük: a vashiányos vérszegénységet mindig kezelni kell, de a jelenség következmény, nem ok! Meg kell találni a vashiány mögött álló okokat is!

A vas azon kevés ásványi anyagok egyike, melyeket rendkívül nehéz normál étrendi forrásból fedezni. A legtöbb laikus tisztában van vele, hogy normál élelmiszerek között a máj tartalmazza a vasat legnagyobb mennyiségben.

Bár az ajánlások kis mértékben eltérnek egymástól, a termékeny korban lévő nők számára a napi 10-15 mg rendszeres vasbevitel semmi esetre sem tekinthető túlzásnak. Ezen mennyiség biztosításához napi 100 gramm sertésmájat kéne fogyasztanunk. Csirkemájból és libamájból ennek dupláját: több mint 200 grammot. Ezt a mennyiséget már senki nem eszi meg naponta. Nem is lenne jó döntés vasigényünket nap nap után májfogyasztással biztosítani. Hogy miért nem? Tekintsük át a legfontosabb okokat!

• A máj vastartalma mellett jelentős A-vitamin tartalommal is rendelkezik. Ez a zsírban oldódó vitamin a szervezetben raktározható (és így rossz esetben túladagolható). 100 g máj kb. 10 napra elegendő A-vitamint tartalmaz számunkra. Könnyen belátható, hogy ez a mennyiség naponként, vagy heti néhány alkalommal fogyasztva is a vitamin túladagolását eredményezheti.
• Várandóság idején a szervezet vasigénye megnő. A fent említett A-vitamin azonban nagyobb dózisban magzatkárosító hatású is lehet. Áldott állapotban indokolt tehát a májjal szembeni fokozott óvatosság.
• A máj – a többi belsőséghez hasonlóan – magas zsírtartalommal és koleszterintartalommal rendelkezik. Túlsúlyos, elhízás, kóros vérzsírértékek esetén fogyasztása kerülendő.

Mit mondjunk tehát? Száműzzük a májat a tányérunkról? Semmi esetre sem! A májból 10 naponta – 2 hetente egy-egy adagot fogyasztva táplálkozásunk kiegyensúlyozott és színes maradhat. A sült és resztelt máj, májas hurka, májkrém, májas lecsó, májjal töltött ételek ízvilágáról az egészséges felnőtteknek nem kell lemondaniuk.

A VASHIÁNY OKAI – KIK VESZÉLYEZTETETTEK?

A vashiány a szervezet egyik leggyakoribb hiányállapota, melyet – a nem jellegzetes, általános tünetek miatt – nehéz időben felismerni. Vannak azonban vashiányra hajlamosító tényezők. Tekintsük át a vashiány leggyakoribb okait!

• Kevés vasat eszünk. A vas legjobb beviteli forrása a vörös hús, azon belül a máj. Májat viszont senki nem eszik mindennap. És vörös húst sem. A vegetáriánusok, vegánok pedig egyáltalán nem fogyasztanak ezekből az élelmiszerekből. Az átgondolatlan, ötletszerű divatdiéták pedig minőségi éhezést is okozhatnak szervezetünkben – ami nem csak a vas, hanem számos egyéb vitamin- és ásványi-anyag hiányával járhat.
• Amit megeszünk, az sem hasznosul. Vagy azért, mert eleve valamilyen betegségben szenvedünk (pl. bélgyulladás, krónikus gyulladás, lisztérzékenység, fertőzés stb.), vagy mert az elfogyasztott egyéb élelmiszerek gátolják a vas felszívódását (pl. sok rost, fitátok, kalcium, réz, egyes fehérjék stb.).
• Bár elfogyasztjuk a felnőttek számára ajánlott napi 14 mg vasat, de a szervezet vasigénye hirtelen megnő, ezért mégis hiányállapot lép fel (pl. menstruáció vagy várandósság alatt, szoptatáskor, sportolás során stb.)
• Túl sok vasat veszítünk. Ennek leggyakoribb oka a vérveszteség. Mivel a fogamzóképes korú nők menstruációjuk során minden hónapban vért veszítenek, így körükben a vashiány, és az ennek következtében fellépő vérszegénység is gyakoribb. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is megállapította, hogy a 15-49 éves kor között nem várandós hölgyek körében Európában (!) minden 5. hölgy szenved vérszegénységben.

A cikket végigolvasva gondold át: lehet, hogy Te is veszélyeztetett vagy?

https://ferrotamin.hu/

Növényeket enni jó. Finomak, tarka-barkák, vitaminbombák, változatosan elkészíthetők alkalmasak lehetnek a hús, a tejtermékek, illetve a tojás kiváltására. Ráadásul az ökológiai lábnyomunk is kisebb lehet, ha beefsteak helyett egy ínycsiklandó salátát választunk.

Ugyanakkor bizonyos vitaminok és ásványi anyagok pótlása elengedhetetlen a vegán táplálkozás mellett. Ezekből a gyűjtöttünk össze ma Nektek egy csokorral!

1. B12-vitamin: kizárólag állati eredetű táplálékból fedezhető. A B12-vitamin hiány alattomosan, hosszú évek során alakul ki. Előfordulhat, hogy a vegák/vegánok „megunják” a folyamatos szedését, mert még évekig jól érzik magukat a vitamin nélkül is. Ez azonban súlyos hiba, szigorú vegán étrend mellett a B12-vitamin folyamatos pótlást igényel!

2. D3-vitamin: szintén kizárólag állati forrásból fedezhető, de még abból is nehézkesen. Legjobb forrása a hideg tengeri halak (szardínia, lazac, hering stb.). Ismerve a magyar lakosság átlagos lazacfogyasztási szokásait, kijelenthető, hogy a D3-vitamin pótlása az őszi-téli hónapokban mindenkinek javasolható.

3. Vas: A húsokban, májban található vas sokkal jobban felszívódik a növényi eredetű vasnál – kémiailag eltérő szerkezetük révén. A vas kényes arra, hogy milyen egyéb tápanyagokkal fogyasztjuk el: a rostok, az oxalátok (pl. sóska, spenót, rebarbara), a fitátok (pl. gabonafélék, hüvelyesek), és számos ásványi anyag (pl. cink, foszfor, kalcium, mangán) is rontják a felszívódását – ezek az anyagok pedig bővelkednek a növényekben.

4. Kalcium: Napi kalciumigényünk fedezésére kb. napi 1 liter tej fogyasztása javasolt. Léteznek a tejnél magasabb kalciumtartalommal megáldott alapanyagok: pl. a mandula. Ha ebből naponta megeszünk kb. 30 dekát – fél kilót, kiválthatjuk a tejet. De ez mennyire reális?

5. Jód: a növényi alapú táplálkozás jódtartalma csekély, de a jódozott só, illetve a tengeri növények segítségével a megfelelő jódmennyiség biztosítható. Vegyük figyelembe, hogy a tengeri só, a kóser só, és az ételízesítőkben használt só általában nem jódozott.

Az egyetlen vitamin, amit vegánoknál egészen biztosan pótolni kell, a B12-vitamin. A Ferrotamin Vas (III) komplex vegán készítmény, melynek egyetlen tablettájával biztosítható egy egészséges felnőtt aznapi B12-vitamin igénye!

Lassan-lassan, de a tavasz 2022-ben is ellátogatott hozzánk. A jókedv, az öröm és a virágillat mellett – sokak esetében – megérkezik vele a jól ismert „tavaszi fáradtság” is.

A fáradtságra sokan úgy tekintenek, mint az élet velejárójára. Különösen tavasszal gondolhatjuk, hogy az állandó kimerültség, a kínzó álmosság, az „alig állok a lábamon” életérzés egyedüli oka a tavasszal annyira jellemző általános vitaminhiány lehet. A téli hónapok alatt valóban kevesebbet fogyasztunk a vitaminokban és ásványi anyagokban gazdag gyümölcsökből és zöldségfélékből, ami a szervezet tartalékainak kimerülését eredményezheti.

Van azonban egy másik, nagyon gyakori, télen-nyáron jellemző oka a fáradtságnak: ez pedig a vashiány. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint a Föld lakosságának 30 %-a, azaz durván minden 3. ember érintett a vérszegénységben. A vérszegénység leggyakoribb oka pedig a vashiány. Érdemes tehát erre is gondolni, ha fáradtnak érezzük magunkat.

Ha fáradtság mellett sápadt is vagy, ha nagyon fázol, és folyamatosan szenvedsz a hidegtől, vagy ha a nyelved furcsán duzzad, gondolj vashiányra!

Tartós fáradtság esetén laborvizsgálattal ellenőrizd vasraktárai állapotát!

Ha többet szeretnél tudni a hatékony vaspótlásról, keresd fel oldalunkat! >>> FERROTAMIN®